Van egy mondás, ami a sikeres emberek között jól ismert: "Nem érdemes egy bajnokkal fogadást kötni, mert biztosan elveszíted." Én is csak egyet tudok velük érteni. Az amatőrök igen hamar elvesztik a lelkesedésüket, amikor nehézségekbe ütköznek, vagy vereséget szenvednek, és ezt követően gyorsan visszavonulnak a kényelmes komfort zónájukba.
A profi sportolók jól tudják, hogy az átütő siker mindig többszöri visszatérések sorozatán alapszik.
Hisznek abban, hogy a visszaesések, bukások, valójában az újrakezdéseknek az előkészületei. Az átlagemberek jócskán alulbecsülik a bajnokok érzelmi edzettségi állapotát. A nagyok képesek visszajönni akár a semmiből is, amikor már mindenki lemondott róluk. Ezt egyáltalán nem sértésnek szántam. Fejben ők is meg tudják érteni, mit jelen feladni valamit. De érzelmileg az agyuk - a jövőképre összpontosítással és a bármi áron történő kitartással jellemezhető, mesteri szinten megvalósított, több éves programozásnak köszönhetően - egészen másként van "tekercselve".
Ez a magyarázatta annak, hogy ők miért is annyira híresek a szikla szilárd jellemükről. Az egyetlen dolog, ami megállíthatja ezt a célja felé robogó gyorsvonatot, az a másoknak ártás, vagy azok megsemmisítése. Az élsportolók annyira öncélúan szoktak törekedni a sikerre, hogy közben hajlamosak átgázolni az útjukba kerülőkön.
A bajnokok viszont, a lelkiismeretükre alapozott tudatos döntéseiknek köszönhetően, és a jövőképük megvalósítása érdekében, csak akkor hajlandók küzdeni, ha valamennyi érintett féllel szemben tisztességes módon vehetik fel a versenyt. Ilyen helyzetben a bajnokok akár többször is elbukhatnak, nem számít nekik, minden alkalommal képesek talpra állni, és visszatérni, hogy folytassák a küzdelmet. Fizikai értelemben ezt kitartásnak nevezzük. Érzelmi alapon és egyszerűen viszont, ezt már művészetnek hívják.
KÉSZÍTETTE: Steve SIEBOLD cikke alapján KAJÁRIK Béla
"A sikeres emberek nem FELADJÁK, hanem FELKELNEK."
(Michael OLIVER)
(Michael OLIVER)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése